Sárgák a taxik, ott lakik John McLaine és Woody Allen. A rendőrök fánkot és hot dogot esznek, éjjel is járnak a metrók, és nyitva vannak a kocsmák hajnalig. A Travellingband new yorki tudósítója évek óta az óriás városban él. Most elmondja, milyen is az.

"Amikor először landoltam az USA-ban, egyből megcsapott a moziból jól ismert american dream szele. Ahol minden tökéletes, olajozottan mennek a dolgok es természetesen mindenki boldog. Úgy ereztem magam, mint aki egy filmbe csöppent, visszaköszöntek ugyanis a tv-ben látott utcák, helyek és persze a Central Park.
Nem is tudtam aludni, mennem kellett, látni akartam mindent. Az embereket a tömött metrókon, amint híres tervezők által szabott öltönyökben és tornacipőben mentek munkába, a sarki hot dog árusokat és persze a New York-ra oly jellemző Yellow Cab-eket, azaz a sárga taxikat. Akkor a város magával ragadott, beszippantott és nem enged azóta sem.
Persze más itt lenni, mint turistakent 1-2 hétre bekukkantani. Amióta itt lakom, látom New York es Amerika negatív oldalát is. A rengeteg szemetet az utcán, azt, hogy a sok bevándorló - jómagammal együtt - hogyan küzd a napi megélhetésért. Szóval itt sincs kolbászból a kerítés.
Manhattanben a legegyszerűbb tömegközlekedéssel mozgolódni. Főleg a metrót tudnám ajánlani, bár vagy olyan, hogy több tíz percet kell várni az alagútban a metrókocsik torlódása miatt. Egy menetjegy ára két dollár, amit addig tudsz használni, amíg fel nem jössz a felszínre, tehát válthatsz metróvonalat azért az összegért, feltéve, hogy nem jössz ki a beléptető kordonon.
New York City-nek összesen 22 metróvonala van, az esetek 95%-ban el tudsz jutni csak metróval a célodhoz. A különböző vonalakat más-más színekkel jelzik, és vagy betű, vagy szám jelzi az adott metróvonal nevét. Az aluljárók és peronok egyébként többnyire borzasztó, néhol életveszélyes állapotban vannak, és szinte mindenhol felújítanak. Már vagy 10 éve folyamatosan.
Rengeteg a rágcsáló és a bogarak, de ezt minden new yorker teljesen közönyös ábrázattal fogadja, mind a föld alatt, és a saját lakásában is. Mosolyognak: Hey, that's New York.
A metrón a helyi hajléktalanok, afro-amerikai fiatalok rendszeres show-műsoraikkal szórakoztatják a népet. Persze ellenszolgáltatás fejében. Van, aki táncol, akad, aki énekel, van, aki mindkettőt egyszerre csinálja. Megveheted a legújabb filmeket dvd-n es rengeteg zenei cd-t is kínálnak. Hogy milyen minőségben? Hát, öt dollárért nem kell sokat várni…
Az ajándékboltok egyébként szinte minden sarkon kínálják a pólókat, bögréket, képkereteket és amit csak el tudsz képzelni. Ja, soha, de soha ne vegyél fényképező gépet, kamerát, laptopot meg hasonló kütyüket turistaboltban! Legalább kétszer annyiba kerül, mint máshol.
New York nem otthonos hely. Inkább életforma. Vagy tetszik, és imádod, vagy utálod az első perctől fogva. Ha pihenni, kikapcsolódni vágysz, ne ide gyere. Viszont ha új emberekkel akarsz megismerkedni a világ minden szegletéből, azt itt megteheted. Mindegy honnan jöttél, mindegy, hova mész. Többnyire nem is érdekli az embereket. Mindenki barátságos es szívesen segít tájékozódni, de semmire nem kíváncsiak rólad és te sem fogsz sokat megtudni róluk. Mindenki a maga dolgával törődik. Az udvarias " How are you doing today?" kérdésben ki is merül minden. Erre mindig egy szóval szoktak válaszolni: "Fine". És visszakérdezni sem kell.
Ja, és semmiképp nem szabad azt mondani, hogy „bad”, mert úgysem érdekel senkit, hogy mi van valójában.
Rengeteg lehetőség van az éjszakai szórakozásra is, hiszen a varos valóban soha nem alszik, és meg csak nem is fárad el. A bárokban hajnali 4-ig szolgálnak fel alkoholt, de fel kell mutatni hozzá az útlevelet. A metrók amúgy, és a legtöbb busz is éjjel-nappal jár, így nem kell aggódnod, hogy lekésed az utolsót. Szóval hadd szóljon.
A közbiztonságról annyit lehet elmondani, hogy én laktam már Bronxban, Queensben és most éppen Brooklynnal ismerkedem. Nem mondom, hogy nem féltem soha az utcán sötétedés után, de rengeteg a cirkáló rendőrautó, nekem még sosem volt komolyabb problémám. Ma már Harlembe is nyugodtan el lehet menni körülnézni. Bár nappal jobb.
Ahol most dolgozom, az 10 éve meg olyan veszélyes környéke volt Harlemnek, hogy gyakran a rendőrök sem mentek oda, mert egyszerűen nem tudtak mit csinálni. Nem tudták kezelni a bandaháborúkat vagy éppen a családi vitákat. Kemény lehetett. Ma egymás után épülnek az új lakóházak. Azokban van portás, konditerem és mélygarázs. Mostanában már fehérek is költöznek oda, nem kell attól tartani, hogy sötétedés után mi lesz."

Persze napokig lehet mesélni a helyről, úgyhogy most ennyi legyen is elég. Köszönjük Lillának!