Már az elején elmondjuk, hogy a BKV nem támogatja kezdeményezéseinket, és nem a közlekedési vállalatot vagy annak egyes járatait népszerűsítő célzattal indítottuk blogunkat. Mi inkább ilyen magunknak való gyerekek vagyunk. Ja, a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében leszögezzük, hogy minden utazásunk alkalmával van nálunk érvényes jegy vagy bérlet. Amikor pedig kocsmákról és szórakozóhelyekről írunk, akkor nem csak odamegyünk szétnézni, milyen, hanem huzamosabb időt töltünk ott, és normális összegű számlát csinálunk. Sőt, ahol Csinos lányok szolgálnak ki, még borravalót is adunk.

Mivel megy az ember a Wigwamba, ha rokkoncert van (ez nem olyan régi), mire száll föl, ha Dévényi Tibi bácsi tetves labdáit akarja elcsípni a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban (ez pedig gyerekkori emlék)? A 41-es villamosra. Igazi kultúrjárat.
A 41-es sokáig a Móricz Zsigmond körtér és Kamaraerdő között közlekedett. Most nem így van, hanem egészen elmegy a Batthyány térig.
Szóval elindul a Batthyány térről, végigdöcög a Duna parton, a Gellért-szállónál bekanyarodik a Móricz Zsigmond körtér felé, megy a Bartók Béla úton, amíg el nem éri a teret eddig semmi érdekes nincsen benne. Ezután viszont annál inkább. Emiatt csak a Móriczon érdemes fölszállni, mi is ezt tettük. Innen a Kamaraerdei végállomás kilenc és fél kilóméterre van.
A 41-es villamosok, amikor épp nem utasokat és rajongókat szállítanak (mert az is köztudomású, hogy létezik 41-es villamos rajongótábor), a Budafoki Kocsiszínben alszanak. Azt látni a villanyosról is, mielőtt ráfordul a budafoki felüljáróra.
Ott kezdődik az Ady Endre utca. Budapest egyik legjobb utcája. Hosszú fasor kíséri, másik oldalán pedig a 41-es sínje. Aki ott lakik (azon kívül, hogy annak jó), nem kell, hogy e miatt a sín miatt bosszankodjon. Hiszen a 41-esből csúcsidőben is csak öt darab közlekedik.
Visszatérve egy kicsit Budafokhoz. Azon kívül, hogy gyönyörű, jellemzői között van a rengeteg borospince is. Valamivel régebben mint egy évszázada, kipusztult a környék összes szőlője, viszont Budafok már 18. század derekán létrejött. A Csepel-szigetről költöztek oda sváb zsellérek. A svábok pedig köztudottan szeretik a jó bort, így szőlőket termesztettek.
A jóféle bor alapanyaga, ahogy azt már említettem, száz éve jól kipusztult. Előtte nem csak a föld volt jó a szőlőnek, hanem az alatta lévő kőzet is pincének. Amikor pedig eltűnt a szőlő a környékről, akkor sem mondtak le a pincékről, gombát kezdtek bennük termeszteni, meg persze rengeteg mustot visznek oda a mai napig kiforralni és palackozni. Mindez már elég ahhoz, hogy egy egészséges ember rokonszenvesnek találja Budafokot.
A 41-es villamos pedig végigmegy a XXII és a Xl. kerület határán, és egy idő után a Kő-ér nevű patakkal is találkozik, Ez a környék néhány éve úgy nézett ki, hogy (ha Kamaraerdő felé tartottunk) baloldalon cserjés domb terült el, jobbra pedig a Kő- ér, és nagy füves dűlő, nádassal, sőt egy időben putrival meg legelő birkákkal. Most az a helyzet, hogy — képzeljétek — lakóparkot építettek a helyszínen. Kő-eret két helyen is tóvá duzzasztották, hogy a házak között legyen valami extra is.
Nem szép dolog. Ám ez egyébként nem igazán zavarja őket. Egyetlen pozitívum az építkezésben, most legalább biztosan nem fogják megszüntetni a 41-es villamost, pedig erről korábban többször is szó volt.
A kamaraerdei végállomás mellett van a Kamaraerdei Ifjúsági Központ. Rendkívül csúnya szocreál komplexum, ahová szegény gyerekeket hordják nyaranta napközis táborba. Ott van a Budaörsi-repülőtér is, amin közelről látszik, hogy valamikor Szépen nézett ki. Ja, és arra van a Tesco is, ami soha nem nézett ki szépen, és baráti jó tanács minden leendő 41-es villamosozónak: ha arra jár, inkább a Kőérberki ABC-be térjen be, mert ott mindig van hideg sör, és egyébként is, a név kötelez.